Van-e különbség a hitel és a kölcsön között?

Habár sokszor használjuk azonos értelemben a hitel és a kölcsön fogalmát, a kettő nem ugyanaz. A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelnek és a kölcsönnek is ára van, hitel után azért fizetünk, mert a bank ?rendelkezésünkre tartja? a pénzt, ha pedig azt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, az után kamatot kell fizetnünk.

A Polgári Törvénykönyv 522.§.-ában nevesített bank- és hitelviszonyok jogi szabályozásának sajátossága, hogy e jogviszonyokra alapvetően meghatározóak a pénzügyi (és nem a polgári) jogi típusú, elsősorban a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásaikra vonatkozó külön jogszabályok, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.).

E külön jogi normák nagyobb részét annak kötelező jellege jellemzi, s ezért a bankokat, pénzügyi intézményeket ?erősebben? köti, mint a polgári jog általában eltérést engedő diszpozitív szabálya.

A bankhitelszerződés hitelezői pozíciójában csak hitelintézetek lehetnek. Adósi pozícióban szerepelhetnek jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, de más hitelintézetek is.

A bankhitelszerződésnél a hitelező alapvető kötelessége meghatározott keretű összeg kölcsönnyújtási célból való rendelkezésre tartása, illetőleg az e keret terhére történő későbbi tényleges kölcsönnyújtás. A hitelszerződés másik alanya az a fél, akinek a bank, vagy a hitelintézet a rendelkezésére tartja azt a meghatározott összeget (hitelkeretet), amit a hitelszerződés alanya meghatározott jutalék rendszeres fizetése mellett bármikor igénybe vehet, igénybevételi kötelezettség azonban ténylegesen nem terheli.

A hitelszerződés alapján a bank kötelezettsége kettős: egyrészt az ügyfél részére a szerződésben meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre, másrészt kötelezettséget vállal e hitelkeret terhére kölcsönszerződést vagy más hitelműveletet kötni. A kedvezményezettet a szerződés alapján a hitel igénybevételének kötelezettsége nem terheli, a hitelszerződésből számára (a jutalékfizetés kötelezettségétől eltekintve) csak jog származik, a kölcsönszerződések megkötésének, azaz a kölcsön igénybevételének a joga.

A bankhitelszerződésre a törvény, kötelező írásbeli alakot rendel, ezért az ennek megsértésével kötött szerződés semmis [Ptk. 216. § (1)]. A kötelező írásbeli alak érvényességi feltétele a szerződés módosításának is.

A bankhitelszerződés megszűnik, ha a teljes hitelkeretet a bankkal szerződő fél kimerítette, a határozott időtartam letelt, a szerződésben kikötött feltételek meghiúsultak (például időmúlás, hitelképesség megromlása, a kölcsön felvételének okafogyottá válása stb.). A hitelszerződés alapján megkötött kölcsönszerződések természetesen a hitelszerződés megszűnése ellenére fennmaradnak.

Ha a hitelező pénzintézet, a szerződés visszterhes, mert a törvény erre az esetre az adós kamatfizetési (ügyleti kamat) kötelezettségét előírja. Az ügyleti és a késedelmi kamat mértékének megállapítása - az általános érvénytelenségi szabályok korlátai között - szabad megállapodás tárgya.

Hitelező pénzintézet esetén az üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit és e körben például a kamatszámítás módját, a kamat változtatásának lehetőségét és módját is. A pénzintézetnek az általa kötött szerződésben egyértelműen meg kell határoznia a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt (ide értve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is). A kamat, díj és egyéb szerződési feltétel egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor módosítható, ha a szerződés ezt meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi (Hpt. 209-210. §).

A megkötött szerződésekre alkalmazandó a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet, amely az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében többek között a 3 hónapot meghaladó lejáratú fogyasztási kölcsönök részletes kamatszámítási módjának az üzletszabályzatban történő közzétételét rendelte el.

A Hpt. 212. §-a fogyasztási és lakossági kölcsön szabályai alapján a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő ? költséget. A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.

Lakossági kölcsönnek pedig a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön minősül.

 

---PSZÁF---

Oldalmenü
Naptár
Szavazás
Önnek van hitele?
Igen, deviza alapú CHF
Igen, forint alapú
Nincs, nincs is rá szükségem
Nincs, most van rá szükségem
Nincs, de befektetéssel kombinálnék